Cégalapítás – 1886-1905
Az ifjú Robert Bosch (1861-1942) 1886-ban beköltözött első műhelyébe Stuttgart nyugati részében egy vendéginas és egy kisegítő társaságában. Hogy vendégei megtalálják az udvar hátsó részében eldugott műhelyt, kitett egy táblát a homlokzatra.
Bosch elvégzett minden precíziós mechanikai és villamosmérnöki munkát, amivel megbízták, volt ezek között telefonrendszerek és elektromos csengők beszerelése is. Amikor megbízást kapott egy helyhez kötött motor mágneses gyújtású eszközének elkészítésére, amelynek igazodnia kellett a meglévő tervekhez, akkor ezt feljavította, és ezzel megteremtette a mágneses gyújtás gyártásának alapjait.
1897-től Bosch fejlett tervezésű mágneses gyújtóeszközöket szerelt az autókba, ezáltal egy valóban megbízható gyújtás egyetlen beszállítója lett. 1902-ben Bosch főmérnöke, Gottlob Honold egy még jobb megoldást tett közkinccsé – a nagyfeszültségű mágneses gyújtórendszert, amely gyújtógyertyát is tartalmazott. Ez a termék tette Boscht vezető beszállítóvá a világ autóiparában. “Amikor Honold befejezett egy új terméket és átadta azt gyártásra, Bosch biztosra vehette a világsikert.” Így emlékezett meg Robert Bosch hűséges főmérnökéről, aki inasként kezdett nála dolgozni. A nagyfeszültségű mágneses gyújtásrendszer mellett ő volt a világításrendszerek, indítók, kürtök brilliáns megalkotója is a Bosch portfóliójába – egészen 1923-ban bekövetkezett korai haláláig.
Bosch sokszor változtatott székhelyet, mielőtt elhatározta, hogy gyárat épít. Először úgy tervezte, hogy majd egy vagy két emeletet bérel ki, de végül nem ez történt. Éppen ellenkezőleg – az 1901-ben épült Bosch gyár hamarosan még a környező épületeket is elfoglalta.
Értékesítési irodák
„…Megvetni a lábunkat Nagy-Britanniában…” – ez volt Robert Bosch régóta dédelgetett álma. 1898-ban az angol Frederic Simms úrral Londonban megalapította az első Németországon kívüli Bosch-vállalatot. Ezzel kiléptek világpiacra. A következő évben egy párizsi irodával folytatták a sort. Gyors egymásutánban nyíltak a további értékesítési irodák szerte Európában.
Az Egyesült Királyság után Franciaország jelentette az autók legnagyobb európai értékesítési piacát. Bosch 1899-ben leányvállalatot alapított az országban. A párizsi fióktelep jobban már nem is mehetett volna, és 1905-től a saját, Eiffel-toronyhoz közeli gyárban gyártott mágneses gyújtókkal elégítette ki a keresletet.
Autóverseny – az első reklám
A századforduló körül rendezik meg az első nagyobb autóversenyeket, ami újabb lehetőség az autógyárak és beszállítók részére nagyszerű portékájuk bemutatására. Camille Jenatzy egy Bosch gyújtásrendszerrel felszerelt Mercédesszel győzött a Gordon Bennett kupán Írországban, és ezt részben a megbízható Bosch gyújtásrendszernek is köszönhette, amely kiállta a legzordabb körülmények miatti próbát. Vörös szakállával és hajával, lebegő, hosszú piros kabátjával Jenatzy reklámikonná vált. A Bosch gyújtásrendszereket “Vörös Ördög“-ként ő reklámozta 1918-ig.
Globális lépések
Minden egy amerikai újságokban megjelent hirdetéssel kezdődött, amely a mágneses gyújtásrendszer reklámozta. A hirdetés nyomán 1906-ban egymillió dollár értékű rendelést adtak a Bosch részére, ami egy éven belül megduplázódott. Az amerikai üzlet annyira sikeres lett, hogy 1912-ben a Bosch sikertermékét saját gyárában kezdte előállítani, amely a Massachusetts állambeli Springfieldben épült fel. Nagyjából 1910-re a Bosch minden kontinensen jelen volt.
Jármű ipar – új termékek
Mivel az autók mindennapi használati tárggyá válása és a sebességük növekedése miatt azok biztonságát is javítani kellett, a Bosch 1913-ban és 1914-ben megfelelő termékekkel válaszolt erre a kihívásra. Emellett a „Bosch lámpa” – amely egy az éjszakai vezetés biztonságát növelő első fényszórókból, egy generátorból, egy feszültségszabályozóból és az akkumulátorból, az önindítóból álló elektromos lámparendszer volt, megbízhatóbbá tette a járműveket.
Háborús évek
Az első világháború 1914-es kitörése után a külföldi piacok egy csapásra eltűntek, a kutatás és fejlesztés megszakadt, a gyártósorokat pedig fegyverek gyártására alakították át. A mágneses gyújtás helyett a Bosch gyáraiban gránát-robbanófejek készültek. A munkások mintegy felét behívták katonai szolgálatra, munkájukat nők vették át. A besorozottak közül 453-an nem tértek vissza a háborúból. A háború 1914-es kitörése után a megpróbáltatások enyhítésére a Bosch azonnal felállított egy kórházat abban a csarnokban, amelyet eredetileg első fényszórók gyártására építettek.
Új kezdet
A háborút követően, 1917-ben, az új nevet kapott Robert Bosch AG hatalmas kihívással nézett szembe. A világpiacra történő visszatérést az időközben megnövekedett konkurencia nehezítette meg, szabadalmait pedig visszavonták. De feladásról szó sem volt. A régi kapcsolatokat felfrissítették, és közben új piacok nyíltak meg. Ugyanakkor a vállalat fő erősségére koncentrált – az innovációra.
A Bosch kutatóit és fejlesztőit az egyre zsúfoltabbá váló utakon való közlekedés biztonsága hajtotta előre. Motor- és kerékpárlámpák, a tülkölő Bosch kürt, az ablaktörlők és az akkumulátorról működtetett gyújtás mind 1926-ban került a termékportfólióba.
Az egy szabvány szerint működő független szerelő- és beszerelő műhelyek hálózata nem volt újdonság. Ez Amerikában már a háború előtt létezett. 1921-ben a Bosch Németországon kívül útjára indította a „Bosch Car Service” garázsokat, és olyan gyorsan sikerre vitte azokat, hogy 1930-ra 70 országban már 2750 műhely működött. Ezek a műhelyek terjesztették el a Bosch nevét az egész világon.
Gyártósorok
Egyre világosabb lett, hogy a konkurencia szintén képes a Bosch minőség előállítására, ugyanakkor ezt gyorsabban és olcsóbban teszi. Ennek egyik oka az összeszerelő szalagok bevezetése volt, amelyeket 1925-től a Bosch is elkezdett fokozatosan bevezetni. Míg egy teljes mágneses indítórendszer elkészítése eddig 50 napot vett igénybe, az összeszerelő gyártósorok ezt az időt csupán öt napra csökkentették.
Autók és egyebek
A Bosch innovatív erejével és keménységével élte túl a gazdasági válság krízisét és a nemzetiszocialista diktatúrát, míg végül a második világháború ismét hatalmas kihívások elé állította.
A hosszú fejlesztés 1927-ben hozta meg gyümölcsét, amelyet a mai napig használnak – a dízel befecskendező szivattyút. A Bosch ezzel reagált a dízelmotorok továbbfejlesztésére, amely a benzinmotorokkal ellentétben nem igényelt mágneses gyújtást. A kezdetben csak teherautókon használt dízel befecskendező szivattyú 1936-ban került piacra.
A német autóiparban bekövetkezett nagyszabású válság a Boscht 1926-tól termékportfóliója átgondolására kényszerítette. Ez a múltban sikeresnek bizonyult stratégiák ötvözését jelentette – a termékek továbbfejlesztését, azok sorozatgyártásra történő előkészítését, az elektromos szerszámok és a hőtechnológia irányzatának továbbfejlesztését, valamint új üzletágak létrehozását, amilyen például a rádió- és televíziótechnológia.
Szerszámok
Hermann Steinhart, a Bosch mérnöke 1927-ben találkozott a tesztelőműhelyében egy eszközzel, amely azonnal izgatottá tette. A „Forfex” motorját annak nyelébe építették be. Ez számos új lehetőséget nyitott meg. Steinhart részlege először sorozatgyártásra alkalmassá tette a Forfexet, majd az elkövetkező években az első fúrókalapácsok koncepcióját fejlesztették ki belőle. A csapat a Bosch gyáraiban telepített gyártósorokat használta tesztelésre.
Közel tíz évvel a háború után a külföldi értékesítések aránya csupán 34 százalékra kúszott vissza. A magas szállítási költségek és vámok új alternatívák kidolgozására kényszerítették a Boscht. Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Olaszországban helyi gyártó partnereket kezdtek keresni, míg az ausztrál és japán partnervállalatok Bosch-licenc szerint gyártották termékeiket. 1932-re a nemzetközi értékesítések aránya 55 százalékra nőtt.
Úttörő technológia
John Logie Bairddel, a televízió skót úttörőjével, valamint a Zeiss Ikon és a Loewe vállalatokkal együtt a Bosch 1929-ben megalapította a Fernseh AG-t (FESE). A hosszú kutatómunka végre meghozta az első jelentős sikereket. Az FESE biztosította az első elektronikus felvevőberendezéseket az 1936-os berlini olimpiai játékokhoz, és még ugyanabban az évben előrukkolt az első „háztartási televíziós vevőkészülékekkel”. A háború alatt az FESE katonai parancsra segédkezett a beépített kamerával felszerelt bombák kifejlesztésében, amelyeket távvezérléssel, egy TV-képernyő segítségével lehetett irányítani. A háború vége egyben a tesztfázisban lévő projekt végét is jelentette.
A nemzeti szocialisták hatalomra kerülése a Bosch számára is jelentős kihívást jelentett. A kormányzat a repülőgép-hajtóművekben használt kerozinbefecskendező rendszer kutatását és fejlesztését rendelte el, és új gyárak építését kezdeményezte. A hadsereg érdeklődését különösen a televíziós technológia keltette fel. A vállalat külföldi értékesítése 1939-ben elérte kilenc százalékos mélypontját.
A második világháború kitörésekor a Bosch ismét katonai termelésre állt át. A hadsereg akkori motorizációs szintjének köszönhetően a vállalat autóipari tevékenysége változatlanul folytatódhatott. A német ipar egészéhez hasonlóan a dolgozókat itt is katonai szolgálatra hívták be, helyüket pedig a megszállt területekről elhurcolt kényszermunkások foglalták el, akik közül rengetegen embertelen körülmények között éltek és dolgoztak.
Pusztítás
A háború alatt a szövetségesek rendszeresen bombázták a Bosch gyárait. Robert Bosch 1942-es halála miatt már nem láthatta, hogyan váltak gyárai a földdel egyenlővé. Utódait egyértelmű instrukciókkal látta el a nevét viselő vállalat további vezetését illetően. Különös hangsúlyt helyezett arra, hogy a Robert Bosch GmbH pénzügyileg független és önálló maradjon.
Néhány idézet Robert Bosch emlékére:
“Nem azért adok magas fizetéseket, mert sok pénzem van. Azért van sok pénzem, mert magas fizetéseket adok.” – Robert Bosch
“A bajban inkább a pénz vesszen, mint a bizalom!” – Robert Bosch
“Mindig légy emberséges, és kapcsolataidban mindig tiszteld az emberi méltóságot!” – Robert Bosch
Forrás: Robert Bosch Kft.